Alapvető szükségletek

Jelenleg úgy látjuk, hogy a lelki egészség alapja az alapvető érzelmi szükségletek kielégítettsége gyermekkorban. Ezek a szükségletek a gyermek fejlődése során különböző időpontokban jelennek meg, majd a gyerekkori kritikus időszak után is egész életünkben megmaradnak – de felnőttként már magunkkal hordozzuk a szükséglethez kapcsolódó tapasztalatot is.

Mik ezek az alapvető szükségletek?

1. Biztonság, kötődés:

A biztonság, stabilitás, gondoskodás, empátia, az érzések megosztása és az elfogadás iránti igényünk. A gyermekkorra lefordítva: a csecsemő, kisgyermek igénye arra, hogy az elsődleges gondozói fizikailag és érzelmileg elérhetőek legyenek, empátiával, nyitottan reagáljanak a jelzéseire. Ahhoz, hogy a szükséglet kielégüljön, ezeknek az interakcióknak rendszeresen, hosszú időn keresztül meg kell történniük.

2. Autonómia, kompetencia: 

A leválásra, független működésre, sikeres teljesítményre, önállóságra való igényünk. Gyermekkorra lefordítva: amikor a totyogó meglepő konoksággal, “majd én!” felkiáltással önállóan szeretne enni, valamit összerakni, stb. Szülői türelmet feszegető időszak tud ez lenni, de a lelki fejlődés szempontjából nagyon fontos: a csöpp ember most tapasztalja meg először, hogy sikeres önirányított tevékenységre képes.

3. Realisztikus korlátok, határok: 

Igény arra, hogy a környezetünk, létezésünk keretezett legyen, legyenek egyértelműek, határozottak, fejlettségi szintünkhöz igazítottak a szabályok. Külső és belső igény is egyben: ez által tanuljuk meg az önszabályozást, a másokkal szembeni felelősséget, a hosszú távú célállítást. 

4. Szükségletek és érzelmek szabad kifejezése:

Igény, hogy érzéseinket szabadon kifejezhessük, elmondhassuk, hogy mire van szükségünk. Gyermekkorban a szükséglet kielégülését nagyon jól elő tudja készíteni a szülő azzal, ha nyíltan beszélnek az érzelmekről, befogadóan meghallgatja a gyermek panaszait, érzésiet, és már kisgyermekkortól segít neki felépíteni az “érzelem-szótárat”, segít szavakba önteni a nehezen megfogalmazható szükségleteket.

5. Spontaneitás, játékosság

Önmagáért beszél az elnevezés. Mindenkinek szüksége van szabad, spontán, “gyermeki” átélt pillanatokra, játékra, nevetésre.