Kötődés, korai tapasztalatok és az öngondoskodás

Az öngondoskodás első építőköveit gyermekkorban kapjuk az által, ahogy rólunk gondoskodnak szüleink. Mik nálunk a szokások? Például: szabad sírni/dühösnek lenni? Hogyan viszonyulunk az érzelmekhez? Megengedően átéljük őket – vagy a gyengeség jele, ha valakit “elragadnak az érzelmei”? Szabad elkeseredni, ha kudarc ér – vagy az a családi üzenet, hogy “mi sosem adjuk fel”?  Megengedett dologBővebben: “Kötődés, korai tapasztalatok és az öngondoskodás”